RSS

augusztus 2016 havi bejegyzések

Szaporulat a szekrényben 12. – Terápiás céllal

Mint már említettem nektek, utoljára akkor turkáltam jó alapost össze magam, amikor elszontyolodva kijöttem a parodontológustól. Igaz, azóta még vateráztam magamnak egy kalapot a batár nagy fejemre,

augkal

hát rámegy, de aligéppen. Nem ismertek valahol egy olyan kalapost, aki bővítést is vállal?

Visszatérve viszont a szontyolodós turkálásra – ezek a holmik ugyan nagyrészt abba a kategóriába tartoznak, amik a földre lehanyintva nem festenek sehogy, de azért dokumentációnak tessék, itt van a teljes bagázs. Tehát akkor: szereztem magamnak két blézert

augturk1

két szoknyát

augturk3

meg egy csudálatos meleg téli nyafogóruhát. Majd ebben fogom hüppögve inni a kanapén a kakaómat, miután megjártam a hadak útját.

augturk2

Ja, és vettem négy pólót is.

augturk4

Én általában bármit meg tudok magyarázni, de ott ahajt balra a második izét azt nem. És nem is akarom elmagyarázni. Ez az én sötét lelkem mélyéről tört elő valahonnan, hogy ez nekem KELL. De hát, könyörgöm, nézzétek meg ezt. a. mintát.

augturkrészl

Egyszerűen csodálatos. És aranykontúrozva is van. Meg egyáltalán.

Oké, ez is megvolt. Ezek után viszont jó ideig nem várható szekrényszaporulatos beszámoló, és addig jó, amíg nem, mert ha igen, akkor baj van.

Nem baj, ha nem értitek, majd holnap elmagyarázom.

Reklámok
 
9 hozzászólás

Szerző: be 2016/08/31 hüvelyk nyár, tél, turkálgat, ősz

 

3/augusztus

A harmadik augusztusnak is a végére értem, juppijájé. Egyetlen mondatban: tarka volt. Galéria!

3.336  3.337  3.338  3.339  3.340  3.341  3.342  3.343  3.344  3.345  3.346  3.349  3.350  3.351  3.352  3.353  3.354  3.355  3.356  3.357  3.358  3.359  3.360  3.361  3.362  3.362b  3.363  3.364  3.365  3.366

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2016/08/31 hüvelyk blabla, nyár

 

3/366 – Egy-két-háááá…

Ma értem a blog harmadik évének legislegvégére, és ezen lehetne ugyan nosztalgiázni/borongani/örvendezni, de nemigen van rá időm, mindenféle régi-új merényleteken töröm a fejem blogügyileg is meg másként is, mert ugyebár akkor szép a zélet, ha zajlik. Mindehhez persze a Repülő Kutató is nevének megfelelően viselkedik – ezúttal szerencsére csak Lippáig megy, és holnap-holnapután vissza is tér, de megint egy olyan időszak előtt állunk, amikor “ha kedd, akkor Belgium”. Legalább nem lesznek több hónapos kutatóutak valahol a földgolyó másik felén, vagy legalábbis a közeljövőben nem. Ez is valami.

Én ezzel szemben egyelőre még itthon lapítok, mint nyuszi a fűben, és próbálok megszabadulni mindazoktól a feladatoktól, amelyekre nem lesz egy miccentésnyi időm se, ha majd rám szakad az őszi félév, amikor már megint tanár is leszek, diák is leszek (plusz még kutató, háziasszony, macskák rabszolgája és még mi nem), és annyit fogok majd rohangálni, mint pók a falon. Sőt, még addig sem kell várni, ma is intézkedős-rohangálós napom lesz, és a hét második fele is tele lesz ilyen-olyan programokkal. Igaz, ez utóbbiak egyelőre nem oktatási, hanem kapcsolattartási programok lesznek, de azért a magamfajta barlangi morcnak így is fel kell kötnie ezekhez az alsóneműt.

No sebaj, ahogy Kátya barátnőm szokta mondani, ezt a hidat akkor gyújtjuk majd fel, ha odaértünk.

3.366

Mára mindenféle piszlicsáré kis intéznivalók jutottak a mindenmás mellé, eltört táskacsatok, laza csavarú szemüveg, miegymás. Ha bele tudom szuszakolni az időbe, lövök egy bejegyzést azokról a holmikról is, amiket még a hónap közepén turkáltam magamnak nagy elszontyolodásomban a parodontolgustól kifelé jövet, mert szeretném tiszta lappal indítani a negyedik évet. Adjunk a tradícióknak, a kiskésit neki.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2016/08/31 hüvelyk eská, nyár

 

3/365 – Szivárványhét 7. – Ibolya

Azt nem tudom, kedveszkéim, mi az oka, de a tegnapi lett a blog komplett történetének legnézettebb napja, majdnem hétszáz megtekintés, hajaj. Még tippem sincs, miért és hogyan történt.

Mondanám, hogy megpróbálok rászolgálni, de lövésem sincs, mivel lehetne. No, jobb híján csapjunk bele a mai napba, úgyis mindjárt vége az évnek.

3.365

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2016/08/30 hüvelyk újracucc, eská, nyár

 

Újracucc(-féle) – Dobjunk rá még valamit így utoljára

Ez a hosszú kardigán nagyon kiszolgálta már a kapitulációt (legalábbis az én szekrényemben, másnak hátha kedve lesz még hozzá), teljesen szétverni viszont nem szeretném.

li1

Ennélfogva most még utoljára “felfrissítem” átmenetileg néhány házi gyártmányú nautilusszal.

li2

Tűzöd, tűzköd, kész.

li3

 
Hozzászólás

Szerző: be 2016/08/30 hüvelyk újracucc, eská

 

3/364 – Szivárványhét 6. – Indigó

Gondolom, nem okozok semmiféle meglepetést, ha elárulom, hogy ezt az igen szép vizuális merényletet (márminthogy melyik cipővel meg melyik kardigánnal fogom felvenni egyszer) már akkor tervbe vettem, amikor nyár elején kiturkáltam magamnak ezt a ruhát.

A táska csak bónusz.

3.364

 
3 hozzászólás

Szerző: be 2016/08/29 hüvelyk újracucc, eská, nyár

 

Újracucc – Farmerszoknyából táska

Nekem sorsom van, úgyhogy a hét legbonyolultabb és legmívesebb átalakításáról lévén szó, ez a minimum: súlyos balfékságból kifolyólag úgy kitöröltem a fényképezőgépemből az első néhány fázisfotót, mint a sicc.

Még a szoknyát aminek nekiestem is csak így tudom megmutatni eredeti állapotában, ni:

int7

Hosszú volt, egyenes szabású, csámpás, és combmagasságban két nagy oldalzsebbel járult hozzá ahhoz, hogy ne nézzen ki rajtam jóformán sehogy. A fotóarchívum tanúsága szerint nem is volt rajtam egyszer se, amióta megvan a blog, szóval még ezt se tudom bemutatni.

Azt persze már régen tudtam, hogy egyszer majd táska lesz belőle, de ti már csak a közepén tudtok bekapcsolódni a folyamatba. Akkorra már kivágtam egy alkalmatos méretű anyagdarabbal együtt az oldalzsebet, és a szoknya alsó részéből egy olyan darabot, amit csővé varrtam össze. (Volt hátul rajta egy szintén csámpás felsliccelés, ami megakadályozta, hogy simán csak a szoknya alját használjam, ott is vágni és varrni kellett, vagyis a cső kerülete kábé tizenöt centivel kevesebb, mint a szoknyáé volt.)

Ezt a két darabot – a zsebet meg a csövet – szándékoztam egymásra applikálni, és az meg is történt. (Innentől már van dokumentáció minden fázisról.)

ké1

A projekt persze a röhej kedvéért ezen a ponton is úgy működött, mintha el lenne átkozva, mivelhogy cipzárt és bélést is akartam bele gyártani, az pedig sokkal könnyebben megoldható, ha alul nyitva hagyom egy ideig a táska testét képező csövet, és csak később zárom le. Nos, nem így történt, ezen a ponton ábrándosan összevarrtam az alját.

Ha már így alakult, legalább megmutatom, hogyan lehet egyszerűen és fájdalommentesen elérni azt, hogy a táska alja valóban táskáéra hasonlítson, ne pedig szatyoréra.

Amikor már a visszájáról összevarrtad az alját, el kell fordítani így, és levarrni keresztben rajta egy kis háromszöget,

ké2

ami oldalnézetből így fest majd,

ké3

a táskát visszafordítva a színére pedig így:

ké4

Ezt nyilván mind a két sarkával meg kell cselekedni, és máris táskaformája lesz:

ké5

A fenti képen már látható a cipzár meg a táskapánt, amit ehhez a projekthez szántam: a cipzár végtelen készleteimből származott, a táskapántot pedig régesrégen operáltam le egy elhalálozott táskáról azzal, hogy egyszer kelljen, s jó, ha van. Hát most kellett.

Lemértem, milyen hosszúságban lesz nekem jó ehhez a táskához a pánt, levágtam róla a fölösleget, aztán a karika nélküli felét belevarrtam a táska azon pontjára, ami hordás közben a hátulsó felemet nézi:

ké6

Az elülső felemet néző részre került a karika – ennek a rögzítéséhez a szoknya gomboláspántjáról leoperált bújtatókat használtam:

ké7

Ezután végre kivágtam egyetlen darabból a bélést (ha már úgyis felülről kellett beleügyeskedni, nem volt sok értelme két darabból csinálni), varrtam rá egy csomó szívemnek kedves zsebet,

ké8

aztán összevarrtam az oldalait, és ennek is levarrtam az alján a táska külső rétegével megegyező háromszögeket, lásd mint fent.

Belehúztam a bélést a táskába, és sűrű szitkozódások közepette összevarrtam a rétegeket úgy, hogy a bélés meg a külső réteg közé bevarrtam a cipzárt is. Ez így ebben a formában nem hangzik nagy melónak, de párhuzamosan kellett három dologra figyelnem, a bélésre, a cipzárra meg a külső részére is, hogy mindhárom használható legyen majd és kevéssé ronda, ezek közül pedig a cipzár és a bélés folyton el akart mászni valahová. Ezenfelül kétféle cérnával dolgoztam: a bélés felőli oldalán mindközönséges sima szürke poliésztercérnával, a külső rétegnél meg a farmervarráshoz inkább megfelelő vastagabb kékkel. Azt hiszem, jól látható, mi a kettő közötti különbség.

ké12

Ez természetesen azzal járt, hogy az öltés szorosságát is muszáj volt korrigálnom időnként, nehogy eltépje a gép a szürkét. Summa summárum, monstre szopás volt az egész, de végül sikerült összevarrnom a kenyeret, haját, bélit, háromfélit.

ké9

Ezenfelül a cipzár kilógó végét be kellett ügyeskednem a bélés meg a külső réteg közé, és ezt csak kézzel tudtam megoldani. Nem lett egy nívódíjas munka, de meglett:

ké13

Ééés kész.

ké11

Na, dobjunk még rá valami dekorációt, például egy tallért:

ké10

 

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2016/08/29 hüvelyk újracucc, blabla, eská

 

3/363 – Szivárványhét 5. – Kék

Ma megint családi grillparti lesz (=nyárzáró nagy zabálás), én már begyúrtam a tésztát a mogyorós veknikhez. Ah, ti vasárnapok.

3.363

 
Hozzászólás

Szerző: be 2016/08/28 hüvelyk újracucc, eská, nyár

 

Újracucc – Húzd össze!

Eredetileg mást terveztem mára, de az nem fért bele végül az időbe, úgyhogy valami nagyon gyorsat és egyszerűt dobtam össze inkább.

Ezt a szoknyát

tü1

láttátok már errefelé néhányszor, ugyebár.

0805  0814  3.18  3.309

Én nagyon próbáltam szeretni őtet, de valamiért mégse sikerült, a fenti négyből csak az utolsó öltözékkel voltam elégedett, de hát akkor meg épphogy eltüntetni sikerült őkelmét, nem megmutatni. Valamit tennem kellett vele, például adni neki egy újabb esélyt egy rettenetesen egyszerű átalakítással.

Azt hiszem, nem is kell sokat magyaráznom, mit és hogyan követtem el, a képek épp eleget mondanak.

Előbb ezt csináltam,

tü2

aztán ezt,

tü3

és mindezt összesen háromszor.

tü4

Nemsokára meglátjátok, mi lett belőle.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2016/08/28 hüvelyk újracucc, eská, nyár

 

3/362 – Szivárványhét 4. – Zöld

De még mennyire hogy zöld, muhaha. Jelen pillanatban úgy festek, mint akinek két híres rokona is van, Süsü és Breki. Igaz, egyiknek sincs ilyen szépen felrobbantott haja.

És nyilván piacra megyek. Mángoldért, rukoláért meg paradicsomért. Hármat találhattok, hogy ez utóbbiból veszek-e zöldet vagy sem.

3.362

Mivel most van az a hétvége, amikor az egész város éjjel-nappal nyitva van (=az a hétvége, amikor elhitetjük a turistákkal meg magunkkal, hogy ez egy tralala művészváros, ahol egyik buli a másikat éri), a mai napra egy másik áutfit is várható. Végül is, magára valamit is adó őtözködős blogger nem megy ugyanabban a korzóra, amiben már látták a piacon.

Du.

Irány a bolondok városa meg az utcabál. Ha a Repülő Kutató véletlenül elveszít a sokadalomban… ááá, nem veszíthet el véletlenül, csak készakarva.

3.362b

 
Hozzászólás

Szerző: be 2016/08/27 hüvelyk újracucc, nyár

 

Újracucc – Kicsiből nagyobbat tíz perc alatt

Már többekre próbáltam rásózni ezt a remek ruhát,

zö1

de mindenkire kicsi volt, nagy volt, rövid volt, hosszú volt, nem az ő stílusa volt, túl zöld volt, választhattok.

Elvileg 12-es méretű szegénykém, de nem tudom, melyik univerzumban, én egyszerűen nem tudtam áthúzni a vállamon se. Kérdezhetitek, hogy a jó fenébe vettem meg próba nélkül – nos, vannak néha olyan pillanatok agyrágóbogárral meg mindennel, hogy próbálgatni nincs kedved/időd, a szemmértékedet otthon felejtetted, a ruha túl szép ződ és túlságosan is csak 350 forint, és különben is meg fogod oldani valahogy, mert olyan még sose volt, hogy nem. Hozzávetőleg így.

Nagyon klasszul meg lehet oldani ruhabővítéseket, de olyannal még nem próbálkoztam, ami bélelt meg oldalt cipzáras, az elején pedig a lehetőségekhez képest meg kéne tartani az eredeti részt. Bozse moj, mit csináljak vele, nyilván bele kell építenem valaminő bővítő miskulánciát, ha egyáltalán hordani akarom. A bélés szerencsére szintén vászonból készült, másként valószínűleg több melót igényelt volna a mindenféle illesztés-igazítás, de így vettem egy mély lélegzetet, megfordítottam,

zö2

aztán brutális hirtelenséggel felvágtam a gerincoszlopát hosszába’.

zö3

A képen már látható az a szép pipezöld háromszög, remek poláranyagból, amit a kivágott hátába szántam.

Bele is varrtam cikcakkal, sitysutty.

zö4

Hát így. Néha tényleg csak egy kis elszántság kell.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2016/08/27 hüvelyk újracucc, eská, nyár

 

3/361 – Szivárványhét 3. – Sárga

Időnként olyan hírek érik az embert, hogy majd beszédül az asztal alá, és ilyenkor annyira, de annyira értelmetlennek tűnnek az őtözködős blogok meg sárga kardigánok. Mi a nyüves nyavalya van ezzel a tragikusan hülye világgal, kérdem én.

Mindeközben pedig, bármilyen nehéz ezt belátni, maga a világ se nem hülyébb, se nem tragikusabb, mint általában, legfeljebb időnként kicsit közelebb csapnak le a villámok, navigare pedig necesse est, amíg életben vagyunk. Megyek péksütiért.

3.361

 
16 hozzászólás

Szerző: be 2016/08/26 hüvelyk újracucc, eská, nyár

 

Újracucc – Pulóverből kardigán 2.

Ilyesmi átalakítás már volt egy, de ezúttal kicsit másként csináltam, úgyhogy tessék.

Ezzel kezdődött:

sá1

Pillekönnyű, puha, garbónyakú pulcsi, még abból az időből való, amikor makacsul próbálkoztam a garbóviselettel, mert milyen jó az ember nyakának, hogy meleg. Persze hiába próbálkoztam, ha egyszer utálom a garbókat. Folyton igazgatni kell azt a szép meleg nyakmegoldást, és én azt szeretem, ha felveszek egy holmit, aztán nem kell folyton helyrehúzgálni a különböző részeit. Úgyhogy ez is ott volt szépen felstószolva a “majd csinálunk vele egyszer valamit” kupacban.

Először is gondosan levagdostam róla a fölösleges részeket, így ni. (Az egyikből lett ezek közül a tegnapi átalakítás nyakkivágásába illesztett betét, mint tecciklátni.)

sá2

Ugyebár, már ezen a ponton kardigán-kinézete van – tulajdonképpen itt is megállhattam volna, ha beérném azzal, hogy egy sárga kardigánt mutogassak magamon a nézők mulattatására. Végül is, vigye el a fene, a látvány megvan, aztán majd a jövőben megoldjuk az eldolgozását (vagy nem, mert idő nem lesz, kedv nem lesz, és úgyse kéri rajtam számon senki). Viszont nem csak azért varrogatok én, hogy cuccokat mutogassak a blogon, ezeket a cuccokat én hosszú távra tervezem, hát dolgozzunk el mindent szépen, miként az a controlfreakekhez illő.

Ezért például előbb elszegtem cikcakkal a széleket, hogy ne bomoljanak el. Ha nagyon lágy és puha a kötött anyag, érdemes előbb kábé fél centivel a szélétől végigvarrni rajta, így nem lesz hullámos, de továbbra is rugalmas marad. Persze utána érdemes elszegni a legszélén is, eleve dupla munka, de a kardigán meg fogja köszönni, amikor mosásba kerül.

Az igazi persze egy overlock gép lenne erre a célra, de még mit nem, így is ketten vannak a házban, Erik meg Primera (az utóbbi szépen lefedve és bezsírozva, hogy ha Erik átmenetileg beadná a kulcsot, ne maradjak teljesen géptelen). Meg aztán egy overlock már sok lenne a jóból, én olyannak szeretem az átalakításaimat, hogy bárki utánam csinálhassa, akinek van egy Erikhez hasonlatosan öreg varrógépe.

sá3

Az eldolgozáshoz azt terveztem, hogy egyetlen folyamatos varrásvonallal hajtom vissza a nyakkivágást/elejét/alját, borítéksarkokkal (összesen néggyel: elejefelül jobbra meg balra, elejealul jobbra meg balra, logikus).

Borítéksarkot az én tapasztalataim szerint kétféleképpen lehet csinálni: csúnyán és gyorsan géppel, vagy szépen és lassan kézzel. Én ezúttal az utóbbit választottam:

sá4

Ezután a többi persze így is könnyű volt és egyszerű: visszahajtottam a széleket, egyenes varrással végigvarrtam rajtuk, kész. Az ujjára viszont szerettem volna visszavarrni az eredeti passzét,

sá5

így színt színre fordítva és a megfelelő ponton összegombostűzve végigvarrtam az ujján meg a passzén cikcakkal,

sá6

elszegtem, majd a színén egy egyenes varrásvonallal megerősítettem a visszahajtást.

sá7

Már csak az volt hátra, hogy adjak neki neki valami különleges befejezést, és mivel amúgy is szivárványhetet tartok, egy szivárványszínű effektfonallal végigmentem a nyakkivágása-eleje-alja vonalán, cikcakkal fogva oda a fonalat, így ni. (Látjátok, hol és hogyan vezetem a fonalat? A legjobb megoldás átbújtatni a varrógéptalp kis lyukán, így nem kell arra koncentrálnod, hogy pontosan lefogja-e a cikcakkvarrás a fonalat – nemigen van más választása.)

sá8

És ez lett a végeredmény. Nyilván nem olyan egyenletes, mintha a gyárban rakták volna össze, de az enyém, és senki másnak nincs több ilyen, sálálá.

sá9

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2016/08/26 hüvelyk újracucc, eská, nyár

 

3/360 – Szivárványhét 2. – Narancs

Ez ma valamiért nem lett az igazi, de hát nem is lehet mindig az. Van úgy, hogy külön-külön minden darab oké, de együtt valahogy mégse érzed azt, hogy igenn, így kellett ezt összeválogatni. A probléma gyökere amúgy valószínűleg a szoknya, amivel ugyan nincs semmi baj, de valamiért számomra mégiscsak hümhüm. És nem csak ebben a kombinációban, hanem általánoslag.

Na de olyannyira narancssárga, hogy hujuj, mára pedig ez kellett.

3.360

 
Hozzászólás

Szerző: be 2016/08/25 hüvelyk újracucc, eská, nyár

 

Újracucc – A jóízlés és jóerkölcs nevében

Nyáron (márpedig technikailag még nyár van) nagyon-nagyon szoktam irigyelni azokat a nőket, akik csak feldobnak magukra egy spagettipántos semmiséget, és uccuneki. Bizonyos mellbőség fölött a spagettipántos semmiségek csak melltartóval hordhatók, a melltartókkal kapcsolatban pedig nekem ezer igényem van, és ennek az ezer igénynek nem felelnek meg a pánt nélküli meg incifincipántos micsodácskák, amiket a spagettipántos topokhoz hordani lehet.

Ennélfogva nyári turkálós örömeim egyik legnagyobbika, amikor sikerül olyan spagettipántos topot találnom az én méretemben, amibe eleve be van építve egy alul gumis belső betét, ami kiváltja a melltartót. Ezek után elképzelhetitek, mennyire morci leszek, amikor ott van egy kiváló top, ami elvileg minden igényemnek megfelel, de a dekoltázsrésze olyan mélyre van méretezve, hogy az már közszeméremsértés. (Nem túlzok. Amikor felvettem egy itthon töltött nyári napon, lehajoltam benne valamiért, és azonmódulag kiesett belőle a mellem. Hej de örültem, hogy nem lát más, csak a partvis meg a felmosóvödör.)

A logikus megoldás persze ilyenkor az lenne, hogy mosd ki a cuccot, édes lányom, hajtogasd össze, oszt szabadulj meg tőle, de én ennél sokkal makacsabb vagyok, és sokkal ritkábban találok szép téglaszínű topokat annál, hogy ennyiben hagyjam. Úgyhogy inkább magam elé helyeztem egy darab könnyű kötött anyagot, lényegében egy garbó levágott ujját.

nar1

A garbóról és annak szétvágásáról holnap mesélek, mert ezek a projektek általában szép idióta sorrendben és összefüggésben kergetik egymást, és itt semmi sem megy kárba, legfeljebb veszendőbe, abból a garbóból is összesen háromfelé jutott eddig, és még van belőle egy kicsi. Mindenesetre a képen alul látható darabot elszegtem cikcakkal,

nar2

begombostűztem a túl mély dekoltázsba,

nar3

aztán széles cikcakkal levarrtam a színéről.

nar4

Eltisztáztam a mindenféle széleket, és pusztán csak a “kuss, én így szállok le a bicikliről” szellemében felvarrtam rá két olyan kis fityinget, amilyet Dominika nővér szvetterkéjére. (Azt hiszem, ezek a fityingek meg tallérok még évekig elő fognak fordulni a különböző átalakításaimon, hacsak nem növöm ki őket, de erre kevés esélyt látok. Én így szállok le a bicikliről.)

nar5

Nna így. Most már emberek közé is mehetek benne.

 
5 hozzászólás

Szerző: be 2016/08/25 hüvelyk újracucc, eská, nyár

 

3/359 – Szivárványhét 1. – Piros

Szerintem ez egy igen szép vizuális merénylet, de tőlem már megszokhattátok az effélét. Azt legalább semmiképpen sem mondhatjátok, hogy elaprózom a dolgot, és arra is felhívnám a figyelmet, hogy milyen szépen hajlik az egész a holnapi narancssárga felé. (És ez további áutfitekkel is tervben van. A hét végére jó eséllyel megérkezik a szomszéd faluból a jobbikos önkormányzati képviselő egy pemzlivel, hogy engem is átmázoljon, mint az iskola szivárványszínű kerítését akarja.)

3.359

 
Hozzászólás

Szerző: be 2016/08/24 hüvelyk újracucc, eská, nyár

 

Újracucc – A hosszúlábú madárka visszatérése

Sose voltak különösebb skrupulusaim a gyermeteg ruhadarabokkal kapcsolatban, miért éppen most növesztettem volna magamnak (mármint skrupulust). Az unalmas pólókat néha fel kell dobni valamivel, és erre az egyik könnyű recept a rátétgyártás.

Itt van például ez itt:

piros1

Semmi baj nincs vele azt leszámítva, hogy ásítozásra készteti az embert, de van ásítoznivaló komoly pólóm épp elég, dobjuk fel ezt valamivel. Kezdjük például így:

piros2

Aztán folytassuk ezzel

piros3

meg ezzel

piros4

meg ezzel.

piros5

Negyedóra meló szabással-varrással-gyöngyszemmel- fotózással együtt. Kábé annyi, mint megírni ezt a posztot.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2016/08/24 hüvelyk újracucc, eská, nyár

 

Intermezzó – Évzáró buli, szivárvánnyal

Mivel a harmadik évben nem volt semmiféle tematikus önszabotáló marháskodás, ide nekünk egyet a végére, nem is kicsikét, amindenit!

Ha az embernek annyi tarkabarka holmija van, mint nekem, simán belefér, hogy egyetlen öltözékben is produkálni tudja a komplett szivárványt, de most azzal fogok megpróbálkozni, hogy széthúzzam egy hétre ezt a szivárványt. És mivel ennyi tarkabarka holmiban mindig akad egy csomó olyan, ami vagy átalakításra szorul, vagy pedig egyszerűen csak kedvem van ehhez az átalakításhoz, miért ne kössem össze az egyik önszabotálást a másik önszabotálással.

Szóval: mostantól harmincegyedikéig hét nap, hét szín, hét átalakítás. Kicsik, nagyok, egyszerűek és bonyolultak, tízpercesek és kétórásak, szép vegyesen, mint a zélet.

Provizórikus beharangozó készletként tessék:

int7

A rendezőbizottság persze ezúttal is fenntartja a változtatás jogát, mert miért éppen most ne tenné. Ezt a szivárványt még múlt héten fotóztam össze – tudjátok ti, mi minden történhet egy káoszos varrószobában egy hét alatt?…

 
Hozzászólás

Szerző: be 2016/08/24 hüvelyk újracucc, blabla, eská, nyár

 

3/358 – Cinegebogarak

Ja, most már definitíve vége van a nyárnak, hűvös szelek meg efféle, a cinegebogarak pedig kiscipőt akarnak. Én például olyan disznó cinegebogár voltam, hogy még rendeltem utoljára egy kört a Sarenzáról, majd ha megérkezik, be is mutatom. Ráadásul olyannyira a fogyasztói társadalom jellemtelen pöcegödre lett belőlem, hogy vettem egy Desigual csizmát is (féláron, mert azért eléggé sóher pöcegödre vagyok én ennek a fogyasztói társadalomnak). Eh, legalább lesz majd mire lecserélnem a régi sarenzás dobozt, amivel csak perceket késtem, hogy kidobjam, és azóta is ott ül a nappali közepén.

Ezért:

3.358macs

Pocinak mindehhez saját lakberendezési elképzelései is vannak a dobozban, tetszik látni hátul azt a csipkézett félkörívet? Na azt mind ő csócsálta le onnan (piszok hangosan, mellesleg), és a leoperált darabokat akkurátusan a kelimszőnyegemre köpi. Ugyanarra a kelimszőnyegre, amire Celofán a legszívesebben hányni szokott. Meg vagyok én áldva ezekkel a dögökkel, nem vitás.

Holnaptól kezdve egy hétig, a blog harmadik évének végéig igencsak válogatott atrocitásokra tessék készülni, bár ha belegondolok, nemigen fog meglepni senkit semmi, csináltam én már eddig is tarkabarka hülyeséget eleget. Most viszont próbáljunk egy kis rendet vágni a szövegek sűrűjében, mert még főznöm is kell, és egy nyuszis kötényruha kiszabott darabjai várnak arra, hogy rátegyem csecsebecse kezecskéimet.

3.358

 
Hozzászólás

Szerző: be 2016/08/23 hüvelyk macs, nyár

 

3/357 – Gezemice

Szerfölött kellemes novemberi időnk van máma, hideggel meg esővel, ahogy azt kell – ha november lenne, nem is igen kívánnék mást, legfeljebb még némi ködöt és károgó varjakat, pusztán csak a hangulat végett. Az időjárás állapottyára nincs is jobb példa, mint hogy kinéztem reggel az ablakon, aztán inspekciót tartottam abban a fiókban, ahol a harisnyákat spájzolom. (A fiók tartalmát amúgy kielégítőnek deklaráltam, ez pedig nálam elég nagy szó – mások valószínűleg azt mondanák arról a fiókról, hogy ojvé, sose fogod elhordani azt a rengeteg harisnyát.)

Egyébiránt hatkor ébredtem, mégpedig arra, hogy Celofán fel-alá bócorog körülöttem, és keservesen óbégat. Ezt a kedves szokást mostanság vette fel, és szerencsére csak a nappaliban gyakorolja (kivéve, ha lemegy a pincébe, aminek még jobb az akusztikája), de hát én éppen a nappaliban aludtam. Volna. Tegnap éjjel kettő körül hazaérkezett a Repülő Kutató is a társadalomtudományi táborából, és én ugyan addigra bealudtam a kanapén, de annyira fel tudtam ébredni, hogy csukott szemmel rendelkezzek, miszerint tűzhely, currys rizs meg izé gezemice, az izé az csirke kókusztejjel meg más gezemice. Amikor még csak harmadáig vagyok ébren, vajmi kevéssé vagyok elokvens, de a nyomokból ítélve a Repülő Kutató megértette, mit óhajtottam sugallni, és megette az izét meg a gezemicét, miközben én elégedetten visszaaludtam hatig, amikor is Celofán igen hangosan közölte velem, hogy adj ennem, rabszolga. Ilyen időjárásban én nem próbálkoznék többé effélével a helyében, mert a rabszolgák bármikor fellázadhatnak, és úgy dönthetnek, hogy kell nekik a novemberhez egy finom kis cirmos bundakesztyű. (Frászt, de ezt ne mondjátok el neki.)

A mai nap is egy igazi gezemice lesz, írással meg varrással meg mosással meg takarítással, és valamikor be kéne iratkoznom a doktori képzésre is, fene a neptunt. Múlt kedd óta lehet, és azóta egyéb se jön-megy a postaládámban, mint a Doktori Iroda hajszolt ügyintézőjének levelei arról, mit hogyan kell csinálni. A jelek szerint szünet nélkül zargatják levélben meg telefonon, hogy oááá, segítség. Igazán nem értem, mire ez a nagy sietség, az ösztöndíjasok számára a határidő augusztus 31., az önköltségeseknek október 1., hol van az még. Na ja, ahogy Hosszu barátnőm fogalmazott, nem mindenki olyan tapasztalt iszapszemű vén rája, mint én. Annak is érzem ma reggel magam, iszapszemű vén rájának, és ez már a javított változat, a kanapén való bealvást ugyanis full sminkben abszolváltam, és olyan pofatúrával ébredtem, mint egy pandamaci.

Na, vakarjuk össze magunkat, aztán csapjunk a lecsóba meg a gezemicébe.

3.357

Ez a fentebbi pediglen arra illusztráció, hogy minél pocsékabb az időjárás, annál jobban esik egy kis meleg tarkabarka. Ez az anyag igen jó vétel volt, és még van belőle, héjjahó.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2016/08/22 hüvelyk eská, nyár