RSS

4/309 – Partiállatok és fesztiválmadarak

06 Júl

Mint ez köztudott (ha még nem az, tessék köztudni) mink a Repülő Kutatóval igazi partiállatok és fesztiválmadarak vagyunk, úgyhogy a mai nappal ellejtünk Erdőbénye irányába, ahol a “Bor, mámor, Bénye” keretein belül én a következő három napban megiszom évi borfogyasztásom usque harmadát. Kérdezhetitek, hogy aki ennyire nem-borivó és nem-fesztiválozó, ugyan mit keres egy borfesztiválon, de a BMB-t meglepő mértékben szeretem. Kellő arányban van benne bor, kaja, zene és természet, elég kicsi és eléggé nagy területen szétszórt ahhoz, hogy ne kapjon az ember tömegiszonyt, a környék befogadókapacitását tekintve nem is igen van hová növekednie, és eléggé messze van ahhoz, hogy a népek eleve céllal menjenek oda, ne csak kiugrani délutánra egy kakasos nyalókáért (melynek implikációiról szentendreiként elég sok tapasztalatot szerez az ember, mert ez a város vagy üres, vagy túlzsúfolt, középút nincs). Attól persze lehet, hogy éppen idénre nő túl a tűréshatáromon, de meglátjuk.

Mindenesetre tavalyhoz hasonlatosan idén is elfogyott áprilisra az összes szálláshely, úgyhogy tavalyhoz hasonlatosan ezúttal is sátorral megyünk. A kemping a focipálya mellé van kijelölve a falu közepén, ami azt jelenti, hogy nem kell azon spekulálni, hogyan jut haza az ember beborozva éjfélkor a harmadik faluban lévő szállására, és akár négykézláb is haza lehet kúszni a Magashegyi Underground koncertről. Tavalyhoz képest annyi változást tudunk felmutatni, hogy három nap polifoam után közöltem, öreg vagyok én már ehhez, így idén vettünk egy felfújható matracot, ami 42 centi magas. Tegnapelőtt este tesztelésképpen némi gimnasztika és káromkodás közepette felhúztuk a sátrat, beleillesztettük a matracot, majd felfújtuk, haddlám, belefér-e, meg milyen lesz ez majd nekünk. Jelentem, nekünk, ajjj, nagyon jó lesz. Viszek lepedőt, párnát és paplant is. Mint mondtam, öreg vagyok én már a polifoamhoz, de még a hálózsákhoz is.

A Repülő Kutató persze most még lábjegyzeteket gyárt valami tanulmányba, úgyhogy én a Bűnök Barlangjában próbálom visszafogni magam, ne akarjak összeütni két óra alatt egy komplett útiruhatárat. Nyilván épp annyi szükségem lenne rá, mint a Szaharának egy kis plusz homokra, de hát nem is azért csinálnám, mert muszáj. (Mármint ha eltekintünk a viszkető ujjaktól és a sok szép anyagtól, ami szemrehányón pislog felém.)

Mivel két hónapja nem varrtam semmit, és ez nem maradhatott ennyiben, mégiscsak összeütöttem magamnak egy új ruhát a megszokott recept szerint. Hiába, no, van akinek az igényes szalonmunka meg a kísérletezés a kenyere, és van akinek a másfél órás ruhák (szabással együtt), de az lehetőleg olyan anyagból, ami kiüti az ember szömit.

A mellettem látható szatyor nem a ridikülöm, hanem a(z egyik) kajás tartály, amit magunkkal viszünk, de olyan szépen passzol a ruhámhoz, hogy nem hagyhattam ki.

Amit szintén nem hagyhattam ki: egy akkora nyakkivágás hátul, amiben nemcsak a hóka hátam, de a tetoválásom is látszik. Jah, én tényleg egy partiállat vagyok.

Advertisements
 
3 hozzászólás

Szerző: be 2017/07/06 hüvelyk eská, nyár

 

3 responses to “4/309 – Partiállatok és fesztiválmadarak

  1. Kandikó Éva

    2017/07/06 at 09:27

    ez jó!

     
  2. csilla75

    2017/07/06 at 18:01

    Hát, hogy is fogalmazzak, hogy ne tűnjek kotnyeles őskövületnek. Biztos sokat jelent neked az a tetoválás, de minek, ha nem is látod?

     
    • mák

      2017/07/09 at 12:51

      Nem látom, de érzem. 😀

       

Mondd csak!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: